Jóga fajták és típusok – Útmutató kezdőknek a megfelelő irányzat kiválasztásához

A jóga ma már világszerte az egyik legnépszerűbb mozgásforma és életmód, amely egyszerre támogatja a testet, az elmét és a lelket. Bár elsőre sokan csak nyújtásokra és relaxációra gondolnak, valójában a jóga számtalan irányzatot foglal magában: vannak lassúbb, meditatívabb stílusok, dinamikus és erőteljes gyakorlások, valamint spirituálisabb megközelítések is. Éppen ezért a kezdők gyakran tanácstalanul állnak a kérdés előtt: melyik jógatípust érdemes kipróbálni, és hogyan találhatjuk meg a számunkra legmegfelelőbbet?

Az 10 legismertebb jóga irányzat

Hatha jóga

A Hatha jóga az egyik legrégebbi és legismertebb jógairányzat, amely a középkori Indiából származik. Írásos emlékei a 15. században keletkezett Hatha Jóga Pradípikában találhatók, amelyet Swatmarama jógamester állított össze. Ez a mű tekinthető a Hatha jóga klasszikus kézikönyvének, amely a testgyakorlatok, a légzőtechnikák és a meditációs gyakorlatok alapjait foglalja össze.

A név a szanszkrit „ha” (nap) és „tha” (hold) szavakból ered, amelyek a két ellentétes energia – aktív és passzív, férfias és nőies, meleg és hideg – egyensúlyát szimbolizálják. A Hatha jóga tehát a test és a lélek közötti harmónia megteremtésére törekszik.

A Hatha jóga gyakorlásának központi elemei a testtartások (ászanák), a légzésszabályozás (pránájáma) és a relaxáció, melyek együtt segítenek az elme lecsendesítésében és a test egészségének fenntartásában. Nem gyors tempójú vagy erőteljes, hanem inkább lassabb, meditatívabb stílus, ahol hangsúlyos az egyes pózok kitartása és a helyes légzés.

Ez a jógatípus különösen ajánlott kezdőknek, mivel jól megismerhető általa a jóga alapfilozófiája és mozdulatrendszere. Ugyanakkor haladók számára is mély tapasztalatot nyújt, mert az ászanák és a légzőgyakorlatok révén egyre jobban elmélyíthető a test és az elme feletti tudatosság. A Hatha jóga tehát tökéletes belépő a jógavilágba, ugyanakkor hosszú távon is bőséges fejlődési lehetőséget kínál.

 

Vinyasa jóga

A Vinyasa jóga gyökerei az indiai tradicionális jógából erednek, de modern formáját főként a 20. században alakította ki Tirumalai Krishnamacharya, valamint tanítványai, köztük Pattabhi Jois és B. K. S. Iyengar. A Vinyasa szoros kapcsolatban áll az Ashtanga jóga rendszerével, de annál szabadabb és kevésbé kötött formában jelenik meg.

A „vinyasa” szó szanszkrit eredetű, jelentése: „tudatos elrendezés” vagy „összekapcsolás”. A gyakorlatban ez a mozdulatok és a légzés összehangolását jelenti: minden mozdulat egy belégzéshez vagy kilégzéshez kapcsolódik, így a pózok között áramló, folyékony átmenetek jönnek létre.

A Vinyasa jógát a dinamikus, áramlásos gyakorlás jellemzi. Nem merev sorozatokból áll, mint az Ashtanga, hanem az oktató vagy a gyakorló szabadabban alakíthatja a pózok sorrendjét. Az órák gyakran változatosak, kreatív felépítésűek, a mozdulatokat összekötő „vinyasa-flow” szakaszokkal. A gyakorlás intenzív, fejleszti az állóképességet, erőt és rugalmasságot, miközben a légzés ritmusa segíti a koncentrációt és a tudatos jelenlétet.

A Vinyasa jóga elsősorban azoknak ajánlott, akik dinamikusabb mozgásformát keresnek, és szeretnék a fizikai erőnlétet a mentális fókusz fejlesztésével ötvözni. Különösen kedvelt a fiatalabb korosztály körében, illetve azok számára, akik szeretnek „flow” élményt megélni a gyakorlás közben. Kezdőknek is elérhető, de a gyorsabb tempó miatt érdemes némi alapot szerezni előtte a Hatha jógában.

Ashtanga jóga

Az Ashtanga jóga a 20. század egyik legmeghatározóbb jógairányzata, amelyet Sri K. Pattabhi Jois (1915–2009) tett világszerte ismertté Mysore-ban, Indiában. Jois tanítómestere a legendás Tirumalai Krishnamacharya volt, akit gyakran a modern jóga atyjának neveznek. Az Ashtanga rendszer Jois munkássága nyomán vált népszerűvé a nyugati világban, különösen az 1970-es évektől.

A név eredete a szanszkrit „ashta” (nyolc) és „anga” (ág, végtag) szavakból származik. Az „Ashtanga” a jóga nyolc ágára utal, amelyeket Patandzsali a Jóga-szútrákban írt le: erkölcsi szabályok (jama), önfegyelem (nijama), testhelyzetek (ászana), légzés (pránájáma), érzékek visszavonása (pratjahára), koncentráció (dháraná), meditáció (dhjána) és végül a megvilágosodás (szamádhi).

Az Ashtanga jógát leginkább a kötött gyakorlatsorok jellemzik. Hat szintje (sorozata) van, amelyek mindegyike meghatározott ászanákból áll, és a gyakorló csak akkor léphet tovább a következő szintre, ha az előzőt tökéletesen elsajátította. A gyakorlás nagyon dinamikus, erőteljes és fizikailag intenzív, folyamatos vinyasák (légzéssel összekapcsolt mozdulatsorok) kötik össze a pózokat.

Az Ashtanga jóga különösen ajánlott azoknak, akik fizikai kihívást keresnek, szeretik a rendszert és a fegyelmet, és nyitottak egy erőteljesebb, izzasztó gyakorlásra. Kiválóan fejleszti az erőt, hajlékonyságot, állóképességet és kitartást, miközben mély belső fókuszt alakít ki. Ugyanakkor teljesen kezdőknek megerőltető lehet, ezért érdemes először alapozó irányzatokkal – például Hatha vagy Vinyasa jógával – ismerkedni.

 

Iyengar jóga

Az Iyengar jóga a 20. század közepén vált ismertté, alapítója B. K. S. Iyengar (1918–2014), aki Krishnamacharya egyik legismertebb tanítványa volt, és több mint 70 éven át oktatta a jógát. Iyengar mester a jógát a nyugati világban is elérhetővé tette, és óriási hatással volt annak modern fejlődésére.

A név természetesen az alapítóról származik. B. K. S. Iyengar szigorú, precíz oktatási stílusáról volt híres, amely nagy hangsúlyt fektetett az ászanák pontos kivitelezésére és a helyes testtartásra.

Az Iyengar jógát az teszi különlegessé, hogy kiemelkedően nagy figyelmet fordít a részletekre és az anatómiai pontosságra. Az ászanák hosszabb ideig való kitartása közben a gyakorlók különféle segédeszközöket (heveder, blokk, henger, szék, fal) használnak, amelyek segítségével mindenki – életkortól és fizikai állapottól függetlenül – el tudja sajátítani a helyes testtartást. Ez a fajta gyakorlás elősegíti a biztonságot, a fokozatos fejlődést és a mélyebb testtudat kialakulását.

Az Iyengar jóga ajánlott mindazoknak, akik szeretik a precizitást és a strukturált tanulási folyamatot. Különösen előnyös azok számára, akik gerincproblémákkal, mozgásszervi panaszokkal vagy sérülésekkel küzdenek, mivel a segédeszközöknek köszönhetően kíméletes és terápiás hatású lehet. Ugyanakkor haladó gyakorlók számára is mélyebb önismereti utat kínál, mert a részletek tökéletesítése új szintre emeli a gyakorlást.

 

Bikram jóga (Hot jóga)

Bikram jóga modern jógairányzat, amelyet az indiai születésű Bikram Choudhury fejlesztett ki a 20. század második felében. A stílus a hetvenes években indult hódító útjára Los Angelesből, és gyorsan világszerte ismertté vált.

A név az alapító, Bikram Choudhury nevét viseli, de gyakran Hot jógaként is emlegetik, mivel a gyakorlás központi eleme a magas hőmérséklet.

A Bikram jógát az teszi különlegessé, hogy mindig ugyanabból a 26 ászanából és 2 légzőgyakorlatból álló sorozatot tartalmazza, amelyet egy 40 °C körüli, párásított teremben végeznek. A magas hőmérséklet célja, hogy fokozza az izzadást, segítse a méregtelenítést és a hajlékonyságot, valamint intenzívebbé tegye a gyakorlást. A gyakorlás fizikailag igénybe vevő, nagy állóképességet és kitartást kíván.

A Bikram jóga különösen azoknak ajánlott, akik szeretik a kihívásokat, az erőteljes testmozgást, és nem riadnak vissza a meleg, izzasztó környezettől. Előnyös lehet a hajlékonyság fejlesztésére és a fizikai állóképesség növelésére. Ugyanakkor bizonyos egészségügyi problémák (pl. szív- és érrendszeri betegségek, alacsony vérnyomás) esetén nem javasolt, ezért érdemes előtte szakemberrel konzultálni.

 

Kundalini jóga

A Kundalini jóga Indiából származik, gyökerei több ezer éves hagyományokhoz nyúlnak vissza. Bár a kundalini energiáról már az ősi védikus és tantrikus szövegek is említést tesznek, a modern irányzatot a nyugati világban Yogi Bhajan (1929–2004) tette népszerűvé, miután 1969-ben az Egyesült Államokba vitte a tanításokat.

A név a szanszkrit „kundal” szóból ered, amely jelentése „tekercs” vagy „spirál”. A „kundalini” a gerincoszlop alján szunnyadó, kígyóként összetekeredett életenergiát szimbolizálja. A kundalini jóga célja ennek az energiának a felébresztése és a csakrákon (energiaközpontokon) keresztüli felemelése, hogy elérje a koronacsakrát, és spirituális kiteljesedést hozzon.

A Kundalini jógát az teszi különlegessé, hogy nem kizárólag az ászanákra (testtartásokra) fókuszál, hanem komplexen ötvözi a mozgást, a légzőgyakorlatokat (pránájáma), a mantrázást, a meditációt és a mudrákat (kéztartások). A gyakorlások során gyakran ismétlődő, ritmikus mozdulatok (kriják) történnek, amelyeket légzéssel és mantrákkal kísérnek. Ezáltal intenzív spirituális és pszichikai hatás érhető el.

A Kundalini jóga kifejezetten ajánlott azoknak, akik nemcsak fizikai gyakorlást, hanem belső, lelki és spirituális fejlődést is keresnek. Kiváló stresszoldásra, belső erő és tudatosság fejlesztésére. Ugyanakkor azok számára, akik csak fizikai mozgásként tekintenek a jógára, kissé szokatlannak, akár nehezen befogadhatónak tűnhet.

 

Power jóga

A Power jóga a 20. század második felében, az Egyesült Államokban alakult ki, azzal a céllal, hogy a jóga dinamikus, erőt fejlesztő oldalát a fitnesz iránt érdeklődők számára is elérhetővé tegye. Bár gyökerei az Ashtanga jógához vezethetők vissza, a Power jóga szabadabb, kevésbé kötött formában alkalmazza annak elemeit. A legismertebb úttörői Beryl Bender Birch és Bryan Kest, akik az 1980-as években kezdték el tanítani a stílust.

A név egyértelműen utal a jellemzőire: a „power” (erő) kifejezés az intenzív, energikus és fizikailag megterhelő gyakorlást jelenti. A Power jóga lényege a folyamatos áramlás, a dinamikus pózváltások és a hosszabb kitartások kombinációja, amely egyszerre fejleszti az erőt, állóképességet, hajlékonyságot és fókuszt. Az órák gyakran közelebb állnak egy erős testmozgáshoz vagy akár kardióedzéshez, mint a hagyományos, meditatív jógastílusokhoz.

Ez a jógatípus azoknak ajánlott, akik aktív, sportos gyakorlást keresnek, és szeretnék ötvözni a jóga tudatos jelenlétét az intenzív testmozgással. Kiválóan alkalmas a fizikai kondíció javítására, az izomerő és a kitartás fejlesztésére. Kezdők számára is elérhető, de érdemes először némi alapot szerezni a Hatha vagy Vinyasa jógában, hogy a helyes technikák biztonságosan beépüljenek.

Sivananda jóga

A Sivananda jóga az egyik legismertebb tradicionális jógairányzat, amelyet Swami Sivananda Saraswati (1887–1963) tanításai alapján hozott létre tanítványa, Swami Vishnudevananda az 1950-es években. Swami Sivananda Indiában élt és orvosként dolgozott, mielőtt a spirituális útra lépett volna. Tanítványai az ő filozófiáját és rendszerét vitték tovább, így alakult ki a Sivananda jóga, amely ma világszerte elterjedt.

A név egyértelműen az alapító mester, Swami Sivananda nevét viseli, ezzel is tisztelegve a tanításai előtt.

A Sivananda jógát egy holisztikus rendszer jellemzi, amely öt alapelven nyugszik:

• Megfelelő testgyakorlat (ászanák) – a test rugalmasságáért és egészségéért.
• Megfelelő légzés (pránájáma) – az életerő növeléséért.
• Megfelelő relaxáció – a stresszoldás és a testi-lelki harmónia érdekében.
• Megfelelő táplálkozás – vegetáriánus étrenddel, a tisztaság elvének megfelelően.
• Pozitív gondolkodás és meditáció – a belső béke és önismeret elérésére.

A gyakorlás 12 alapászanára épül, amelyeket relaxációs és légzőgyakorlatok egészítenek ki. Ez a fajta jóga nemcsak testmozgás, hanem életmód is, amely hangsúlyozza a spiritualitást, a jógafilozófia követését és a tudatos életvitelt.

A Sivananda jóga ajánlott mindazoknak, akik klasszikus, spirituálisabb megközelítésű jógát keresnek, és szeretnének nemcsak a testükre, hanem a lelkükre és életvitelükre is figyelni. Különösen hasznos azok számára, akik szeretnének egy átfogó rendszert követni, amely a testi egészséget a lelki békével kapcsolja össze.

Jivamukti jóga

A Jivamukti jóga egy viszonylag modern irányzat, amelyet Sharon Gannon és David Life alapított New Yorkban az 1980-as évek közepén. Céljuk az volt, hogy a jógát a nyugati világ számára is vonzóvá tegyék, miközben megőrzik annak spirituális mélységét és filozófiai alapjait.

A név szanszkrit eredetű: a „jivanmukta” kifejezésből származik, amelynek jelentése „az életben felszabadult”. A Jivamukti tehát a spirituális felszabadulás útjára utal, amelyet a gyakorló még földi élete során elérhet.

A Jivamukti jógát a dinamikus ászanagyakorlás mellett a spirituális és etikai tanítások beépítése teszi egyedivé. Az órákon a fizikai pózok (ászanák) gyakran Vinyasa-szerű áramlásban követik egymást, miközben hangsúlyos a mantrázás, a zeneművészet, a meditáció és a filozófiai tanítások. Az irányzat szoros kapcsolatban áll az állatvédelemmel és a környezettudatossággal, ezért követői gyakran hangsúlyozzák a vegán életmódot és az erőszakmentesség (ahimsza) elvét.

Ez a jógatípus különösen ajánlott azoknak, akik nemcsak testmozgást keresnek, hanem mélyebb spirituális élményre és etikai iránymutatásra is vágynak. A Jivamukti jóga ötvözi a modern, városi életstílust a tradicionális jóga tanításaival, így ideális választás lehet mindazok számára, akik szeretnének tudatosabb, felelősebb életet élni, miközben testileg és lelkileg is fejlődnek.

Yin jóga

A Yin jóga egy modern irányzat, amelyet a 1970–80-as években fejlesztett ki Paulie Zink amerikai harcművész és jógatanár. Később tanítványai, Paul Grilley és Sarah Powers tették széles körben ismertté és rendszerré, amely a nyugati világban különösen népszerűvé vált.

A név a kínai filozófiából ismert jin–jang (yin–yang) kettősségből származik. A „yin” a befogadó, passzív, nyugodt minőséget jelképezi, szemben a „yang” aktív, dinamikus energiájával. A Yin jóga tehát a passzivitásra, a befelé fordulásra és az elengedésre épül.

A Yin jógát az jellemzi, hogy a pózokat hosszú ideig (általában 3–5 percig, haladó szinten akár 10 percig) tartják ki. Az ászanák többsége ülő vagy fekvő testhelyzetben történik, és céljuk nem az izmok, hanem a mélyebb kötőszövetek, inak, szalagok és a fascia nyújtása, illetve az ízületek mozgástartományának növelése. A gyakorlás közben a tudatos légzés és a teljes relaxáció kerül előtérbe, ami erőteljes stresszoldó és meditatív hatással bír.

A Yin jóga ideális mindazoknak, akik lelassulásra, elmélyülésre és belső nyugalomra vágynak. Különösen hasznos lehet ülőmunkát végzőknek, sportolóknak, vagy bárkinek, aki szeretné ellensúlyozni a mindennapok rohanását és a dinamikusabb mozgásformákat (pl. futás, erősítés, Power jóga). Kezdők számára is könnyen hozzáférhető, mivel nem igényel különösebb erőt vagy állóképességet, sokkal inkább türelmet és befelé figyelést.

Hogyan válaszd ki a neked tökéletes jógatípust kezdőként?

A jógavilág elsőre rengeteg irányzatával könnyen zavarba ejtheti a kezdőt: lassú és meditatív, dinamikus és izzasztó, spirituális vagy inkább sportos vonal – de vajon melyik az, amelyik neked való?

Gondold át a céljaidat.

• Ha a rugalmasságot és az alapokat szeretnéd elsajátítani, a Hatha jóga ideális kiindulópont. 
• Ha inkább erősödni, formálódni szeretnél, érdemes kipróbálni a Vinyasa vagy Power jógát. 
• Ha spirituális élményre és belső békére vágysz, a Kundalini vagy a Sivananda jóga lehet a te utad.

Vedd figyelembe a temperamentumodat.
Az energikus, pörgős személyiségek gyakran jobban érzik magukat a dinamikusabb stílusokban (pl. Ashtanga, Vinyasa), míg a nyugodtabb, befelé forduló típusok inkább a Yin vagy a klasszikusabb Hatha órákon találják meg az egyensúlyt.

Mérd fel a fizikai állapotodat.
Ha sérüléseid vannak vagy teljesen új vagy a mozgás világában, az Iyengar jóga precíz és segédeszközökkel támogatott módszerei segíthetnek a biztonságos gyakorlásban. Ha jó erőnlétben vagy, kipróbálhatod az intenzívebb stílusokat is, mint a Bikram vagy a Power jóga.

Próbálj ki több irányzatot.
Nem szükséges azonnal elköteleződni egyetlen típus mellett. Kezdőként érdemes többféle órát kipróbálni, hiszen lehet, hogy ami elsőre nehéznek vagy furcsának tűnik, később válik igazán a kedvenceddé.

Hallgass a testedre és az érzéseidre.
A legjobb jógatípus az, amelyik után feltöltve, kiegyensúlyozva és boldogan lépsz ki a teremből. Ha egy óra után feszültebb vagy kimerültebb vagy a kelleténél, érdemes más irányzatot keresni.

Namaste 🙏