Minden, amit a pamutról tudni kell

Mi a pamut?

A pamut a Gossypium növénynemzetségből származó természetes rostanyag, amelyet a magok körül növő finom szálakból nyernek ki. 

A világ egyik legfontosabb textilanyaga, mivel légző, puha, tartós és könnyen megmunkálható. Rendkívül jó a nedvszívó, és légáteresztő képessége is.

A pamut története

A pamutot már több ezer éve használják. Legrégebbi nyomai az Indus-völgyi civilizációkban találhatóak meg és Kr.e. 5000-es évekbe vezethetők vissza. Voltak ezen kívül nyomai Egyiptomban és Mezopotámiában, de még Kínában és Peruban is.

Európába az 1. században vitték be az arab kereskedők, de a középkorig nem terjedt el annyira, valamint kezdetben importálták a kész szöveteket, mert a helyi technológia nem volt képes a finom feldolgozásra.

A 16-19. században terjedt el Amerikában a gyapot az európai gyarmatosítóknak köszönhetően. A munkaigényes termesztés miatt nőtt meg az igény a rabszolgák iránt, ami Eli Whitney találmányának, a magvaktól elválasztó gépnek köszönhetően még jobban növekedett.

A 18-20. század ipari forradalomnak köszönhetően textilgyárak épültek Európában. Érdekesség, hogy Magyarországon is tettek kísérletet a gyapottermesztésre, de az nem volt arra alkalmas.

Napjainkban rengeteg kihívás előtt állunk a még soha nem látott mértékű igénynek és a környezetre rendkívül káros feldolgozási folyamatnak köszönhetően.

Környezetszennyezés a pamuttermesztésnél

A hagyományos pamuttermesztés egyik legszennyezőbb mezőgazdasági ágazat. Ahogy az infografika is mutatja, 1 pólóhoz 2700 liter víz kell, ami közel 2.5 évnyi iható vizet biztosít 1 embernek. Ha ez a szám még annyira nem is sokkolna le, akkor képzeljük el, hogy 2015-ben 79 milliárd köbméternyi vizet használt fel a textilipar

Továbbá a pamut hagyományos termesztése során jóval több vizet használnak fel, illetve számos rovarirtószert és nitrogén alapú műtrágyát alkalmaznak.

Ezek a vegyszerek szennyezik a talajt, a vizeket, és üvegházhatású gázok szabadulnak fel használatuk során. A növények betakarítása után a nyers pamut feldolgozásához szintén környezetre és egészségre ártalmas vegyszereket használnak, majd a fonalakat szintetikus anyagokkal, műszállal, műanyag alapú rostokkal „dúsítják”, mesterséges festékekkel színezik.

Forrás: European Parliament: The impact of textile production and waste on the environment (infographics)

Hogyan készül a pamut?

1. Termesztés: A pamut meleg, száraz éghajlatot igényel. A növényt általában tavasszal ültetik, és 5-6 hónap alatt érik be. A modern termesztés intenzív öntözéssel és növényvédő szerek használatával zajlik.
2. Betakarítás: Ma már főleg gépekkel végzik, amelyek egyszerre szedik le a gyapottokokat. A kézi szedés ritka, csak prémium minőségű pamutnál (pl. egyiptomi) alkalmazzák.
3. Egrenálás: A gyapotfeldolgozó üzemekben gépek választják el a rostokat a magvaktól. Ez a folyamat hozza létre a nyers pamutot, amelyet nagy lapokba préselnek szállítás előtt.
4. Textilfeldolgozás:
   1. A rostokat megtisztítják és kifésülik 
   2. Fonógépeken fonallá alakítják 
   3. Szövés vagy kötés útján különböző szöveteket állítanak elő
5. Véglegesítés:
   1. A szövetet mossák, fehérítik
   2. Festik vagy nyomtatják
   3. Speciális kezeléseket alkalmaznak (pl. mercerezés, vízlepergető bevonat)

A hagyományos folyamat környezeti terhelése miatt egyre népszerűbbek az alternatív megoldások, mint az organikus pamut vagy a visszanyert textilanyagok használata.

Organikus pamut: A fenntarthatóbb választás

Az organikus pamut, másnéven biopamut vagy ökopamu a hagyományos pamuttermesztés környezetkímélő alternatívája, amely egyre népszerűbb a tudatos fogyasztók körében.

Kízárolag GMO mentes pamutfajtákat használnak a termesztésekor és csak természetes trágyát és rovarirtókat alkalmaznak, ami 26%-kal kevesebb talajeróziót eredményez

Forrás: theroundup.org

 

Hagyományos pamut évente 51.000 milliárd liter öntöző vizet használ globálisan. Az organikus pamut 91%-kal kevesebb vizet igényel, így jóval megkímélve a vízraktárainkat. 

A másik legfontosabb dolog, hogy az organikus pamuttermesztés 62%-kal kevesebb energiát fogyaszt a termesztési és feldolgozási folyamatokban, így összességében egy sokkal fenntarthatóbb és környezettudatosabb alternatívát kínálva.

PatentDuo-nál azért köteleződtünk el az organikus pamut sportruhák készítése mellett, mert nem csak egy fenntartható alternatívát biztosítanak.

Rengeteg más előnnyel is járnak - többek között megőrzik a hosszú távú egészséget, mert nem tartalmaznak káros kémiai anyagokat, amik a ruhák viselése során felszívódnak a bőrön keresztül.

A pamut sokoldalú felhasználása

Ruházatban kiemelkedő a farmeranyagok (denim), ingek és hétköznapi pólók gyártásában, ahol tartóssága és kényelme döntő szempont. Fehérneműként és sportruházatban a légáteresztő és nedvszívó tulajdonságai teszik ideálissá.

Háztartási textíliák között az ágyneműk (vászon, percale), törölközők (frottír) és konyharuhák dominálnak, ahol szívó- és szellőzőképessége előnyös.

Egészségügyben steril vattát, gézeket és orvosi ruhákat készítenek belőle, mivel hypoallergén és könnyen sterilizálható.

Ipari felhasználás területén köteleket, szűrőanyagokat és speciális papírokat gyártanak belőle.

Újabban a fenntartható divat is előtérbe helyezi az organikus pamutot és a visszanyert pamutszálakat, csökkentve ezzel a környezeti terhelést.

Összegzés

A pamut, bár kiváló textilanyag, és a történelem során az egyik legfontosabb anyagnak bizonyult, de hatalmas környezeti terheléssel jár: évente 51.000 liter víz és 4,4% globális rovarölő-felhasználás. 

Az organikus pamut azonban 91%-kal kevesebb vizet, 62%-kal kevesebb energiát igényel, és GMO-mentes. Legyen választásod tudatos: tartós ruhák, organikus anyagok, visszanyert pamut.

A Föld és a bőröd is megköszöni!